Magasabb inflációt és alacsonyabb növekedést okozhat a nagy költségvetési kiigazítás

G7 Beszélgetések

https://g7.hu/uploads/2022/06/g7_kiigazitas_sb_mixdown_v2.mp3

Ha feltételezzük, hogy a remélt 1200 milliárd valóban megtakarítható, és hozzáadjuk a 900 milliárd forintos többletet adóbevételekből, akkor ez meghaladja a GDP 3 százalékát. Egyszeri, nagyon jelentős kiigazításról van szó. De fontos, hogy nem szerkezeti reformok lesznek, hanem beruházásokat halasztanak el és alapvetően szektorális különadókat vetnek ki – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Mik lesznek a nemrég bejelentett költségvetési csomag legfontosabb makrogazdasági és iparági hatásai, és hogy milyen is ez a csomag a 2010-es évek eleji vagy akár korábbi költségvetési kiigazításokhoz képest? Ezt jártuk körül az e heti G7 Podcastban több elemző megkérdezésével.

Az egyik fontos hatása lehet a csomagnak, hogy növelheti az inflációt és csökkentheti a növekedést. Bár Török Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyébként is kaotikus világgazdasági körülmények miatt elég bizonytalan, hogy ez a hatás mekkora lesz más tényezőkhöz képest. Az érintett cégek megpróbálják majd áthárítani az adókat a vevőikre, és habár a kormány tett arra utalást, hogy odafigyel majd erre, az biztos, hogy valamilyen mértékben ennek lesz inflatorikus hatása. Ez viszont valószínűleg eltörpül ahhoz a bizonytalansághoz képest, ami az élelmiszerárak további emelkedése vagy az energiaárak kiszámíthatatlan alakulása miatt a következő negyedévekben vár ránk.

Nagyon nehéz lesz szétszálazni majd az inflációban a különböző hatásokat, de azért az infláció nem a kormány különadói miatt lesz magas

– mondta Török Zoltán.

Az állami beruházások az elmúlt években nagyjából a GDP 3 százalékát tették ki, tehát ha ennek egy része nem fog megvalósulni, akkor a csomag lassítani fogja a gazdasági növekedést. Egyelőre viszont azt is nehéz megmondani, hogy ennek mekkora lesz a mértéke. „Itt is olyan bizonytalanságok vannak, amelyek ennél nagyobb amplitúdóval tudják megrángatni a magyar gazdasági növekedési számokat” – mondta Török Zoltán.

Az adóemelés jelentős része az energetikai és a bankszektort érinti, 300-300 milliárd forintra számít a kormány ezektől az iparágaktól, ami a jelentős része az összesen 800 milliárd forintos extranyereség-adóknak.

Az energetikai szektor esetében egyrészt emelnék a bányajáradékot, amit a kitermelési szektortól szednének be. Másrészt lenne egy olyan adó, amely a Mol esetében az Ural és a Brent típusú kőolaj közti árkülönbség egy részét vonná el. Illetve a harmadik adó a bioetanolt, illetve egyéb bioüzemanyagokat gyártó cégek különadója lenne. Utóbbiból az állam 50, az első kettőből pedig összesen 250 milliárd forintra számít, de ezen belül a nagyobb összeg az Ural és a Brent árkülönbségéből származó adó lenne.

Én azt gondolom, hogy a Brent és Ural közti árkülönbség valóban egyfajta háborús prémium, háborús felár, tehát annak az adóztatása indokolható lehet. A magasabb bányajáradékról azt gondolom, hogy nagy óvatossággal kellene eljárni, ugyanis pont az lenne valahol egy nemzetgazdasági cél, hogy igyekezzünk növelni a hazai szénhidrogén-termelés mértékét. Márpedig itt a túladóztatással azt kockáztatjuk, hogy rövidtávon éppen az ország energiafüggését növeljük

– mondta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője.

A kormány a bankszektortól is 300 milliárd forintnyi adóbevételre számít, 250 milliárdot várnak az extraprofit megadóztatásából, 50 milliárdot pedig a tranzakciós illeték kibővítéséből.

Az utóbbi években egyáltalán nem volt a banki betéteknél verseny, ezért a bankok többsége nem fizetett kamatot. Mivel a magyar lakosság viszonylag sok pénzt tart bankszámlákon lekötetlenül, ezért a bankok sok pénzt tudnak tartani a Magyar Nemzeti Banknál úgy, hogy a növekvő jegybanki alapkamat miatt többletbevételre tesznek szert innen. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu bankszámlaszakértője szerint ilyen szempontból van logikája az extranyereségre vonatkozó kormányzati érvelésnek.

Szerinte ehhez viszont azt is érdemes hozzávenni, hogy 2010 óta számos olyan kormányzati intézkedés volt, ami pluszterhet jelentett a bankszektor számára. „2010 óta folyamatosan bankadó, tranzakciós illeték van, devizahiteles mentőcsomagok, végtörlesztés, kamatstop, hiteltörlesztési moratórium, tehát szinte már fel sem tudnánk sorolni” – mondta, hozzátéve, hogy 2013-ig több mint tízféle adóssegítő programot lehetett összeszámolni, ami a bankoknak pénzbe került.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMítoszok alapján beszélünk a rendszerváltásról és az ország felzárkózási esélyeiről isOlyan feszültség van a nemzeti tőke helyzetbe hozása és a világgazdasági szintlépés között, amibe korszakokon átívelően törik bele a magyar elitek bicskája. Gerőcs Tamás a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz üzleti életre is jó hatással van, ha szabad a médiaMilyen módszerekkel tartja sakkban a kormány a médiát? A G7 eheti podcastja emellett arról szól, hogy a független újságok oknyomozó tevékenysége nyomán fény derülhet vállalati károkozásokra is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉszak-Korea szintjére taszíthatja az orosz gazdaságot Putyin háborújaG7 Podcast! Milyen következménye lenne az EU tagállamaira és Oroszországra az olajembargónak, és mennyire számít keménynek az EU hatodik szankciós csomagja?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKockázatos, de nagy nyereséggel kecsegtető év jöhet a magyar agráriumbanA termelés drágulása és az orosz-ukrán piacok zsugorodása a bátor és szofisztikált gazdasági megoldásokkal dolgozó gazdáknak kedvez. Ezekről is szó volt a G7 e heti podcastjában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk"Sablonok mentén értjük félre az országot" - Holch Gábor Kínában élő magyar tanácsadó üzletről, kulturális különbségekrőlMit gondolnak a kínaiak Magyarországról, és miben hasonlít jobban egy magyar egy vietnámira, mint egy kínaira? Ezekről is szó volt a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar az egyik leglazább bevándorlási szabály, de kik akarnak idejönni?Ha cégalapításról van szó, Magyarországon az egyik legmegengedőbb a bevándorlási szabályozás az EU-ban - mondta Ürögdi Barbara, a Helpers Hungary Kft. ügyvezetője az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit látunk a történelemből, ha a magyar cseppen keresztül nézzük a világ tengerét?Többet és mást is láthatunk a magyar történelemből, ha nem nemzeti fókuszból, hanem a globális trendek helyi hatásai felől közelítjük meg. Laczó Ferenc és Varga Bálint az e heti G7 Podcast vendégei.

The post Magasabb inflációt és alacsonyabb növekedést okozhat a nagy költségvetési kiigazítás first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.