Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba

G7 Beszélgetések

Bár nem tudni, kié a Ganz-Mavag csoportot tulajdonló magántőkealap, a Financial Times információi szerint a spanyol kormány arra jutott, hogy ez a Mol, és egyebek mellett az olajtársaság szoros orosz kapcsolatai miatt nem engedélyezte a Talgo spanyol vasúti járműgyártó felvásárlását a magyar jelentkező számára.

Nem egyedi estről lehet szó, ahogy a G7-en korábban bemutattuk, vállalhatatlan üzleti partnerek lehetnek az európai átláthatósági, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendelkezésekkel ellentétes szabályozású hazai magántőkelapok.

Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország (TI) szakpolitikai vezetője a G7 podcastban kiemelte, hogy

2024. júliusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított azzal kapcsolatban, hogy hiányosan lett átültetve a magyar szabályozásba a pénzmosás elleni uniós direktíva, így tehát végül is egy hivatalos szakvéleményünk van arról, hogy tényleg tudnunk kellene azt, hogy kik állnak a magántőkealapok mögött.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

https://g7.hu/uploads/2024/09/g7_zeisler.mp3

A magyar sajtóban számos tényfeltáró cikk foglalkozott vele, hogy nem lehet megismerni a magántőkealapok tényleges tulajdonosait. Amikor a Direkt36 megtalálta ezt a NAV erre szolgáló adatbázisában, akkor két dolog történt: letörölték az adatokat, illetve megszüntették az adatbázis nyilvánosságát.

A TI szeptemberben megjelent, Titoktartás mellékhatásokkal (pdf) tanulmánya részletesen bemutatja, hogy milyen jogi háttere van a hazai magántőkealapoknak, milyen uniós jogot sért ezzel a kormányzat, kik a fő haszonélvezők, és milyen változások várhatók az uniós jogszabályok és a brüsszeli kötelezettségszegési eljárás nyomán.

A magyar jogszabályok és a NER-es jogértelmezés szerint a magántőkealapoknak nem a befektetési jegyek tulajdonosai a tényleges tulajdonosai, hanem az alapot kezelő társaság. Az uniós pénzmosás elleni szabályok szerint azonban benne kellene lenniük a magántőkealapoknak is a hazai szabályokban, ennél fogva a NAV által kezelt tényleges tulajdonosi nyilvántartásban is.

Korábban nem volt azonban teljesen egyértelmű, hogy ki számíthat természetes személy tulajdonosnak. A tulajdonosi minőség meghatározásában az új, tavasszal elfogadott uniós pénzmosás elleni szabályok jelentenek előrelépést, amelyekben többek között a befektetési jegyek tulajdonosát is nevesítik.

Az immár 2400 milliárd forintnál is több – a magyar GDP négy százalékát meghaladó – vagyont kezelő magántőkalapok nemcsak a tényfeltáró újságírók figyelmét keltették fel, hanem az Európai Bizottságét is. Sőt, egy tavasszal elfogadott uniós jogszabályváltozás miatt kötelező lenne a civil szféra és az újságírók számára hozzáférést biztosítani a nálunk a NAV által vezetett tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz is.

Az uniós jogszabályok és a kötelezettségszegési eljárás arra kényszeríti hamarosan a kormányt, hogy megossza a civilekkel és az újságírókkal, hogy kik a rejtélyes magántőkealapok tulajdonosai.

Egyelőre érdemi információval csak a Magyar Nemzeti Bank rendelkezhet: amikor az alapokat létrehozzák és engedélyezik, akkor a kezelési szabályzatból a tulajdonosok személye is kiolvasható. Az MNB-nek azonban nem tiszte ezek nyilvántartása és nyilvánosságra hozása.

Az MNB ráadásul csak az alapításkori állapotokat ismeri meg, a későbbi változásokról ők sem értesülnek. Az alapokról a pénzintézetek kérhetnek be adatokat áláthatósági vizsgálatokhoz, de ezeket immár csak belső használatra. Így az az áldatlan állapot, hogy Magyarországon egyetlen hivatalos szerv sem tudja, kié több ezer milliárd forintnyi vagyon – ez pedig nagyon jelentős kockázat a hazai pénzügyi rendszerben.

A beszélgetés során az alábbi témák kerültek szóba:

• Százmilliárdok állami pénzből: a magántőkealapokba fektetett pénz jelentős része magyar állami forrásokból származik, gyakran a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Az átláthatóság hiánya korrupciós kockázatokat és a rossz gazdálkodás lehetőségét hordozza.
• Komplex tulajdonosi struktúrák: a magántőkealapok tulajdonosi struktúrái gyakran rendkívül összetettek, ami megnehezíti a végső kedvezményezettek azonosítását. Ez lehetővé teszi a pénzmosást és más illegális tevékenységeket.
• Nemzetbiztonsági aggályok: a magántőkealapok átláthatatlansága nemzetbiztonsági aggályokat is felvet, különösen akkor, ha az alapokat stratégiai eszközök megszerzésére használják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásaiA Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő!Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztekA kormánypárti városok nem kérnek a Lázár-féle vármegyebérletből, amit annyira erőltetnek a fővárosban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy-két év is eltelhet, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk ebből a válságbólÚjra nő a gazdaság, a reálbér és egyszámjegyű az infláció. Ennek örülhetünk, de annak nem, hogy a megélhetési válság ettől még nem ért véget: erről szól a Függő Változó új adása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottukA G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idő nemcsak pénz, élet is - mi vár a magyar magánegészségügyre és a betegekre?Hová tűntek a betegek a magán és az állami egészségügyből? Mentés másként podcastunk új epizódjában ezeket a kérdéseket is körüljárjuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg jobban élnek a románok, mint a magyarok?Románia megelőzte Magyarországot egy főre eső GDP-ben. De mik voltak a gyors növekedés okai? Utánajártunk a Függő Változó új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdok elköltése nélkül, az utasok igényeire figyelve is vonzóbbá lehet tenni a közösségi közlekedéstHazai példák is mutatják, hogy jobb szervezéssel, a meglévő eszközparkkal, érdemi többletforrás nélkül is sokakat lehet a közösségi közlekedésre megnyerni.

The post Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.