Hogyan Hat Ránk A Gyümölcscukor? Lyukasóra Tudományból podcast

53:28

Az idei év Nobel-díjainak kihirdetése számos pozitív meglepetést tartogatott számunkra: nemhogy egy, de két magyar születésű díjazott is lett a kitüntetettek közt: a régóta várt Karikó Katalin mellett Krausz Ferenc is elnyerte a legrangosabb tudományos elismerést. Bár a hírvivő-RNS-en alapuló vakcina sokak számára egészen jól ismert tudományos kutatási téma, de az attoszekundumos lézerimpulzusok és a kvantumpöttyök is a figyelem középpontjába kerültek idén. Tarts velünk ebben a részben is, ahol megismerhetjük együtt, hogy milyen fantasztikus eredményeket ért el az a nyolc tudós, akik a tudományos Nobel-díjakat kapták idén. Mi pedig most egy kis szünetre megyünk, és reméljük, hogy mihamarabb megújult formátumban találkozhatunk veletek! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay…

1
Mik azok a végrehajtó funkciók? | Az emberi elme szuperképességeiről röviden 38:45

circa un anno fa38:45

38:45

Tudtad, hogy az agyad egyszerre több dolgot is képes elvégezni? Az agy különböző területei közötti kommunikáció támogatja szuperképességeink hihetetlen csoportját, az úgynevezett végrehajtó funkciókat. Ezek a különleges képességek segítenek abban az állatvilág többi részéhez képest, hogy irányítsd gondolataidat és cselekedeteidet, több dolgot tarts szem előtt, megoldj problémákat és tervezz előre. Több végrehajtó funkció dolgozik együtt, hogy segítsen elérni a céljaidat vagy elvégezni a kihívást jelentő feladatokat. De mik is pontosan ezek a funkciók? Tarts velünk ebben a részben is, és megtudhatod! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay…

1
Korai naprendszerek és asztrokémia | A James Webb Űrteleszkóp legfrissebb eredményei 36:41

circa un anno fa36:41

36:41

Hogyan születnek a bolygók? Hogyan alakult ki a mi naprendszerünk? Ugyan ezekről a kérdésekről már sok tudományos kutatás és elmélet szólt eddig is, mégis még mindig van bőven mit felfedeznünk és tanulnunk. Ebben segít már egy éve a 2021. decemberében fellőtt James Webb Űrteleszkóp, ami rendíthetetlenül küldi nekünk a gyönyörű új űrfelvételeket, valamint már számos új tudományos felfedezéshez is hozzájárult. Eheti epizódunkban ezekből a legfrissebb felfedezésekből szemezgetünk, tarts velünk, hogy többet megtudj! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay…

1
LK-99 mint szupravezető | A nyár tudományos bakija? 1:03:10

circa un anno fa1:03:10

1:03:10

Ha követted a nyáron a tudományos eseményeket, könnyen lehet, hogy neked is elkapta a figyelmed az LK-99 körül kialakult nagy párbeszéd: koreiai kutatók ugyanis azt állították, hogy egy szobahőmérsékletű szupravezetőt fejlesztettek ki, azaz egy olyan anyagot, ami könnyen elérhető hőmérsékleten és normál légköri nyomáson közel nulla ellenállással vezeti az áramot. Csakhogy, mint kiderült, valószínűleg a megfigyelt effektusokat nem az LK-99, hanem a benne lévő réz-szulfid okozta. Mit tanultak ebből a tudósok? És vajon tényleg eljött ezzel a tudományos közlés új korszaka? Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay…

1
Oppenheimer | Magyar tudósok reakciója a sikerfilmre 56:08

circa un anno fa56:08

56:08

Visszatért a Lyukasóra Tudományból a nyári szünet után! Ennek örömére mi más is lehetne a témánk ezen a héten, mint 2023. nyarának egyik legnagyobb, ráadásul tudományos vonatkozású sikerfilmje, az Oppenheimer! Mit gondoltak házigazdáink a filmről? Egyáltalán sikerült végigülniük a három órát a moziban? Figyelmeztetés: SPOILER! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay…

1
Mogyorókrém mint naptej? | A napégés kockázatairól érthetően 33:48

2 anni fa33:48

33:48

A nyári szünetelésünk előtt úgy éreztük, hogy egy fontos témát dolgozunk fel - mégpedig azt, hogy miért érdemes elkerülni a napégést? A kutatások azt mutatják, hogy akik évente legalább egyszer erősen leégnek, esetükben a bőrrák kialakulásának kockázata akár háromszoros is lehet. Szó esik arról, hogy mi az az UV sugárzás, mikor ne legyünk a napon, és hogy hogyan okoz a napégés bőrrákot? Tartsatok velünk ezen a héten is, és vigyázzatok magatokra a nyáron! Szeptemberben találkozunk újra! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay…

1
Miért leszünk éhesek? 28:50

2 anni fa28:50

28:50

Ettől a résztől tuti, hogy megéhezel! Itt a nyár, és gyakorlatilag karácsony óta sokan azon dolgoznak, hogy leküzdjék a télen felszedett kilókat. Ebben nagy szerepe van az éhségérzetnek is, ami az agyunkban lefutó kémiai jelzőrendszerektől függ. Megfigyelték a kutatók, hogy a terhességben és az elhízásban is ugyanaz a folyamat felelős a súlygyarapodásért - de egy kicsit más módon nyilvánul meg a két esetben. Az azonban mindkét esetre igaz, hogy ez a bizonyos jelzőrendszer néha elveszíti az érzékenységét, és emiatt az agyunk azt gondolja, hogy nincs elég energia elraktározva. Ezen a héten házigazdáink igyekeztek végére járni a legfrissebb kutatási eredményeknek ezzel kapcsolatban, és megválaszolni a sokszor feltett kérdést: miért vagyunk éhesek, ha egyszer a szervezetünknek nincs szüksége több táplálékra? Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay…

1
A gőték szerelmi élete és a félig gyilkos evolúció 34:53

2 anni fa34:53

34:53

Amikor egy nőstény gőte lerakja a körülbelül háromszáz petéből álló fészekalját, ezek fele soha nem kel ki. Micsoda hihetetlen pazarlás! Tudományos kutatásokból kiderült, hogy ezek a gőték egy halálos örökletes betegségben, az úgynevezett kiegyensúlyozott halálos rendszerben szenvednek. Ráadásul nem a gőték az egyetlen példa erre a betegségre: kiegyensúlyozott halálos rendszereket találunk egyes növényekben és rovarokban is. A tudósokat a mai napig foglalkoztatja a kérdés: miért fejlődött ki valaha is egy ennyire előnytelen rendszer? Ennél nem kéne okosabbnak lennie az evolúciónak? Tarts velünk ezen a héten is, hogy többet megtudj erről a rejtélyről! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay…

1
Hogyan hallunk? 33:14

2 anni fa33:14

33:14

Hallottad?... ha már a részben nem sikerült jól a a tőlünk megszokott, megfelelően kínos átvezetés, legalább legyen meg itt! Ugyanis legújabb epizódunkban nem másról beszélünk, mint arról a fontos témáról, hogy hogyan is hallunk? Míg a legtöbben már ismeritek (ha nem máshonnan, hát a biológia órákról) a hallócsontokat: a kalapácsot, üllőt és kengyelt, de sokan nem tudják, onnan hogyan jut el a tényleges hang észleléséig az agyunk? Arról is szót ejtünk, mitől is tudjuk megkülönböztetni a hangok magasságát, és hogyan ismerjük fel a beszédet? Tarts velünk ezen az izgalmas utazáson, hogy te is megtudd! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay…

1
Beképzelt mellékhatások? | A nocebo-hatásról érthetően 37:10

2 anni fa37:10

37:10

Bizonyára sokan hallottatok már a placebo-hatásról, amikor egy hatóanyag nélküli "gyógyszer" olyan választ vált ki a szervezetünkben, mint a gyógyhatású készítmények. Ez egy rendkívül érdekes jelenség, amely sok esetben, pl. pszichoszomatikus tüneteknél felbecsülhetetlen. Van viszont egy gonosz ikertestvére, amit nem sokan ismernek: a nocebo. Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor tudjuk, hogy milyen mellékhatásra lehet számítani, és az elő is jön. Erről, és a nocebo megelőzéséről fogunk beszélni legújabb epizódunkban! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay…

1
Mitől habzik a szappan? 41:10

2 anni fa41:10

41:10

Mi a közös a szappanhabban, a fagyiban, a majonézben és még millió másik hétköznapi anyagban, ami körülvesz minket? A határfelületek kémiája! A határfelület fizikai-kémiai értelemben két nem elegyedő anyag közötti határvonal: lehet például esőcseppek és a levegő között, vagy a húsleves tetején úszó zsírcseppek és a lé között, csak hogy néhány példát említsünk. Miért nem elegyednek ezek az anyagok? És mit tehetünk, ha valamiért azt akarjuk, hogy mégis elegyedjenek, például majonézt szeretnénk csinálni olajból és tojásból? Tarts velünk ebben a részben is, ahol ezeket a kérdéseket járjuk körül, és többet között kitérünk arra is, mik azok a bizonyos emulgeálószerek, amiket sok élelmiszer összetevőlistájában láthatunk? Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay…

1
Hogyan gondolkodnak azok, akik két nyelvet beszélnek? 36:19

2 anni fa36:19

36:19

A kétnyelvűség, pontosabban az egynél több nyelv beszélése sok szuper képességet adhat, például lehetővé teszi, hogy az ember világot járjon, sok más emberrel ismerkedjen és kommunikáljon. Egyes kutatások szerint az egynél több nyelv beszélése az agyműködést is javíthatja. Egy konkrét érdekes tanulmányban kutatók többek között azt akarták látni, hogy a jobb agyműködés és a kétnyelvűség közötti kapcsolat különbözik-e attól függően, hogy az illető mennyire jól vagy milyen gyakran használja a második nyelvét? Eredményeik végül alátámasztották azt az elképzelést, hogy a második nyelv fejlesztése, különösen, ha jól beszéljük azt, javíthatja az agyműködést. Tarts velünk ezen a héten is, ha többet akarsz megtudni erről a témáról! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay…

1
3D nyomtatás és a világűr kolonizálása 42:26

2 anni fa42:26

42:26

1969. július 20-án Neil Armstrong űrhajós első emberként lépett a Holdra az Apollo 11 küldetés során, a következő 3 évben pedig 11 másik űrhajós is követte. Az azóta eltelt 50 évben nem járt ember a Holdon, de a következő néhány évben újra látni fogjuk ezt a történelmi eseményt a NASA Artemis küldetések során. A NASA már teszteli a rakétáit és eszközeit, kiválasztotta az első küldetés asztronautáit, akiknek neveit nem is rég jelentették be (2023 áprilisában). Nem meglepő tehát, hogy a tudósok rengeteget elmélkednek-beszélnek arról, hogy hogyan küldenének embereket vissza a Holdra, sőt, tovább akár a Marsra is, mind rövidtávú, mind akár hosszabb idejű, tartós küldetésekre. Egyes tudósok pedig ennél még tovább mennek: állandó kolóniákat szeretnének létrehozni az űrben arra az esetre, ha a Földön valaha is elfogynának az erőforrások. De hogyan építsünk lakó- és munkahelyeket egy olyan területen, ahol nincsenek építőanyagok, berendezések vagy munkaerő? Az egyik ígéretes megoldás a 3D nyomtatás lehet. Tarts velünk ezen a héten is, ha szeretnél többet megtudni erről az ígéretes módszerről! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay…

1
Mik azok a városi hőszigetek? 27:28

2 anni fa27:28

27:28

Megfigyelted már te is, hogy a városi területeken jellemzően sokkal melegebb van, mint a vidéki vagy természeti területeken? A városokban a magasabb hőmérsékletet a sok épület és utca okozza, amelyek a napfény hatására jobban felmelegednek, mint a talaj. A forró városi területeken, az úgynevezett városi hőszigeteken az emberek és az állatok izzadással, lihegéssel és árnyékos helyeken való tartózkodással tartják magukat hűvösen. Még a városi fák is hűvösek maradnak a transpirációval, ami olyan, mint az izzadás. Valójában a fák olyan mértékben izzadnak, hogy képesek lehűteni a levegőt és csökkenteni a városi hőhatást - mint egy természetes légkondicionáló. Bár a városi hőhatást általában problémának tekintik, a tudósok tanulmányozzák a városi hőszigeteken élő növényeket és állatokat azért is, hogy megértsék, milyen hatással lesz az éghajlatváltozás ezekre a fajokra természetes élőhelyükön? Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay…

1
A retina érdekességei 26:45

2 anni fa26:45